Mivel a karácsonyt nem Sydneyben töltöttem, gondoltuk előtte levő nap még összefutunk Vikivel. December 23 Viktória, szóval egybe lehetett kötni egy kis névnapi kirándulással. Utólag is még egyszer Boldog névnapot. Kicsit viccesen jött ki a helyzet, mert végig eszembe volt, hogy köszöntsem, kivéve mikor találkoztunk. De a helyzeten jót nevettünk utólag, mert Neki is teljesen kiment a fejéből, hogy névnapja van. Valahogy mindig időzavarban vagyok itt. Akkor esett le mindkettőnknek, mikor az anyukájától megkapta a „köszöntő SMS- t”.

Szóval elutaztunk Palm Beach-re. Persze csak délután indultunk, mert nagyon meleg volt, és okultunk a múltkori Dee Why- i megégésből. Az út közel másfél óra volt otthonról. Sajnos elég nagy volt a forgalom, de légkondi mellett ki lehetett bírni. A fő cél egy világítótorony meglátogatása volt, amihez a buszmegállótól 30 perces parti séta, és egy órás „hegyi” séta választott el minket. Persze inkább nevezném dombnak, csak nekünk, síkvidéki embereknek tűnt hegynek.

Viki and me though, we’re meeting before Xmas eve, cause I hadn’t been at Christmas in Sydney. There is her “name day” 23rd December, so we could take a “namedaytour” as well. It was a funny situation, cause I was keeping in my mind her name day to wish, except when we met. I completely forgot it, but she as well. We came to realize that when she was texted by her mother.

Anyway, we went to Palm Beach. Just in case we started only on arvo, it was boiling, and we learned our last shame when we’re burnt in Dee Why. It took to long, one and half hour home to there, cause it was to big traffic, but fortunately, the air-condition was working. Our main goal was to go to Lighthouse. Actually we had two small setbacks, to walk half an hour on the beach and climb the hill across the bush.

Kilátás az öbölre félúton / View of the Bay at halfway

Én mondtam, hogy magasra kellett mászni / I told to had to climb bloody high

A csúcson, és pihenő a visszaúton. Persze megint tudtam egy rövidebb utat / On the top, and relax on the rock. Of course I known a sort cut again

Viki és virágja / Viki and her flowers

Sokat ejtőztünk a sziklákon, úgyhogy a naplemente is még az öbölnél ért minket, de ezért látványért megérte. Csak ne lettünk volna annyira éhesek, alig vártuk, hogy hazaérjünk / We’ve spent hours on the rock, so we could see the sunset by the Bay jet. That was so beady. It’d have been much better if we hadn’t been bloody hungry, so we’re looking forward to getting home

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.