Sivatagban, homokdűnéken / Desert with sand dunes

A történet folytatódik :). A hajótúra után rövid utazás következett ismét, majd érkezés Anna Bay-be. Őszintén szólva, ha csukott szemmel visznek oda, és csak kiszállítanak a kocsiból, első gondolatom a „Mi a francot keresek én Afrikába?” lett volna. Mindenfele homok és homokdűnék ameddig a szem ellát. Állítólag csak 35 fok volt, de a tűző napon a semmi közepén sokkal többnek éreztem, főleg mikor levettem a cipőmet, és égette a lábam a forró homok. Két dolgot volt kötelező használni: napkrém és víz. Mindenki kapott egy sandboard-ot, és már kész voltunk életünk legújabb kalandjára. Nem volt vicces felmászni az 50-60 méteres (vagy több) dűnék tetejére (legalább 3 pihenő a tetejéig, hogy hűtsem a lábam), de a csúszás lefelé mindenért kárpótolt.

The story is being continued :). After the sailing it came a short travelling to get Anna Bay. To tell the truth, if I went there with closed eyed, my first think would be “where a hell am I? in Africa?” Sand is everywhere as far as you can see. It might have been just 35 degrees, on  the sun in the middle of nothing I felt much more, mostly when a I took off my shoes, and my feet was burnt. You must take two things there: sun cream and water. Everyone had got a sand board, and we were all ready to go our new adventure. It wasn’t funny to climb a 50-60 metres high (or more) sand dune ( I should have taken a rest three times to cold down my feet), but I was compensated with the down sliding.

Indulás a táborból / Starting from the camp

Érkezés a semmi közepére / Arriving to the “middle of nothing”

Fent és lent / Up and down

Sand boarding

Csak a jókedv kedvéért / Just for fun

Ilyet még nem vezettem, de ki kell próbálni. Csak 4 kerekmeghajtásúval, vagy ilyen aprósággal engednek be / I’ve never driven before, but I must try. You should use 4 matic car to enter or as much as on the picture

Apró kis 40 km-es Óceánpart / On the forty kilometres long beach

A „sivatagi” kaland után várt minket a hűsítő óceán. Alig vártam, hogy kiérjünk a homokdűnékből az óceán partjára. Ott aztán, motor leállít, ajtó nyit, és rohanás a vízhez. A beach varázslatos volt. Fehér homok, és tiszta kékeszöld víz ameddig a szem ellát. Na és a leghosszabb, amit eddig láttam, 40 kilométer hosszú összefüggő, megszakítás nélkül. Tudom hihetetlen, de igaz.

After the “desert adventurer we went to the refreshing ocean. I was really looking forward to getting to the beach. Well the engine immediately shouted down, open the door and running to the ocean. The beach was magnificent. There was bloody white sand and clear blue-green water as far as you can see. The longest beach, what I’ve ever seen. 40 kilometres long unbroken beach. I know, it’ unbelievable, but truth buy the way.

Imádjuk Ausztráliát / We do love Australia

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.