Ébredés délután 3 óra magasságában pezsgővel. Az előző esti buli után egy kicsit fáradt voltam. Gyors reggeli egy kis Ham and Eggs, narancslé formájában. Utána töprengés, mit csináljak a rövid kis délutánon. Beach-hez túl meleg volt és nem is volt sok kedvem menni, úgyhogy telefon Aleck-nak, verjünk össze egy kis csapatot. Semmi extra dologhoz nem volt kedvünk, csak egy laza késő délutáni barbecue filmnézéssel.

Találkozó Fernando-éknál volt Balgowlah-ban. Menüként az egyik kedvenc „kisméretű” steak -emet vettük, és mellé hagymát pirítottunk és krumplit sütöttünk.

Awaking, around 3pm with champagne. After the New Years Eve party I was a bit tired. I needed such a good breakfast like a Ham and Eggs and juice. Sort of hesitation what can I do in arvo. I didn’t have a mood to go to beach and it was bloody hot. I phoned Aleck to meet some mates. Not too much to do, just have a barbie and watch some movies.

Meeting by Fernando in Balgowlah. We’d one of my favourite steaks with roasted onion and potatoes

Az elkészült remekmű / All ready to go

Vacsora előtt és után. Fél óra lazítás, mert erőm nem volt felkelni / Before and after dinner. Just in case half an hour to rest

Azt este megnéztünk még két filmet. „Hangover” (Alan szavaival élve „klasszikus”) és a „The ugly truth”

We watch two movies at night. „Hangover” (classiiiiiic.............lol) and „The ugly truth”

Hasonlóképpen a karácsonyhoz a szilveszterem is eléggé eltért az eddig megszokottaktól. Ugyan a karácsony annyira nem tetszett melegben, a szilveszter annál inkább. Nem kellett nagykabátban megfagyni a szabadtéri „buli” alatt. Régi vágyam volt, hogy egyszer élőben láthassam a tűzijátékot a Hartbour Bridge-nél Sydneyben, és a lehető legközelebbről. Otthon aranyszabály volt, hogy szilveszterkor SOHASEM dolgozom. Itt most megszegtem a cél érdekében. Még november közepén feliratkoztam az ügynökségnél a szilveszteri éjjeli Opera House-os munkára. Mondtam nekik, hogy nem akarok dolgozni, kivéve, ha oda kapok helyet. Az eredmény: siker!

Délután 3 órakor volt találkozó a Circular quae környékén. Ilyenkor a Harbour körül le van zárva az egész környék, és egyszerű halandóként csak biztonsági kapukon keresztül lehet bejutni táskaellenőrzés után a területre. Már messziről hirdetik hangosbemondókon keresztül, hogy tilos alkoholt bevinni, és kötelező a napkrém, és a víz. Mi egy külön kapun mentünk be, amit azok használtak, akik fizettek. Ha a neved rajta volt a listán még a táskaellenőrzést is megúsztad, csak alá kellett írnod, hogy beléptél. Ha az Opera House- nál akartál szórakozni az elkerített részen, 950 dollárért tudtad megtenni, ami korlátlan étel-italfogyasztással nem is olyan vészes. Én ezt megúsztam, sőt még fizettek is, hogy ott legyek, és nézzem a tűzijátékot. Na, jó persze azért dolgozni is kellet, de nem szakadtunk meg, és az órabérünk sem volt rossz………..sőőőt. Plusz az egyik kedves „részeggyanús” vendég még a kezembe is nyomott egy 100-ast borravalóként, mert vittem neki 2 bárányhúsos szendvicset.

(Egyéb infó egy szilveszter éjjeli bulihoz Sydneyben: Talán furcsán hangzik, de ilyenkor alkoholtilalom van a lezárt területen. Persze ez nem azt jelenti, hogy másfél millió ember „kólával” partyzik. Egy-egy utcán engedik, és a szórakozóhelyeken. Ha inni akarsz előre meg kell venned, mert este már az alkoholt árusító helyeknek (BWS, Liquor store) is be kell zárni. Boltok vannak nyitva, de ott ugye nincs szesz. (egyik barátunk, Alek, ezért ünnepelte az éjfélt kólával és fagyival. Másnap mikor elmesélte annyira nem nevettük ki) Szóval szerencsére mi is előre készültünk.)

The same as Christmas, my New Years Eve had been totally different like before. I didn’t like so much the “hot xmas”, but the NYE, I did. I’m not supposed to wear hot cloths to take a party outside. I’d had a dream to see the Fireworks in live at

Hartbour Bridge in Sydney as close as possible. At home it’s golden rules to work at New Years Eve NEVER, but here is different. I already applied for the work of Opera House in middle of November. I’ve told I don’t wanna work except there. Aaaannnnd, get a success result.

The meeting point was at the Circular quae at 3 o’clock. At that time everything is closed around the Harbour. You have to go through one of checkpoints to get inside. You mustn’t bring alcohol (It’s forbidden), but have to take sunscreen and some water. We used a special checkpoint for guest who paid 950 bucks (all you can eat and drink) to celebrate a NYE at the Opera House. It was free for me and I was paid to be there. One kind of drunken guest took in my hand 100 bucks for a tip, cause I got him two Lamm sangas.

(Just in case some info to NYE party in Sydney. It might sound of weird, but you can’t drink alcohol in the closed territory. Of course it doesn’t mean that one and half million people have a party without alcohol. You can drink on some streets and clubs. You should be expected to buy something, cause at night the all liquor store have to be closed (Government rules). There are some supermarket open, but there you can’t find Alcohol in Australia. (That’s why our friend, Alek celebrated the New Year with coke and ice-cream. He told us next day and we’re just laughing….lol). Fortunately I was farseeing.

Érkezés a helyszínre. Van, aki már reggel kiül, hogy a legjobb helyet foglalja le. Annyira nem vicces tűző napon ott ülni egész nap, de Ők tudják. Ha nem dolgoztam volna, meg lenne az esély rá, hogy én is ott ülnék. Szerencsére ebben az évben annyira nem volt meleg, és egy kis frissítő eső is szemerkélt. Egyik magyar kolléga mondta, hogy tavaly 40 fokban ültek ott egész nap. Szóval mindegy milyen időjárás van. Nekünk volt egy elkerítet út befele, szóval nem kellett nyomorodni.

Coming to Opera House. A lot of people have already taken a seat to reserve a better place to see the fireworks, but it’s not funny in the blazing sun. I would have not worked; I might have sat there somewhere. In this year wasn’t to hot, and it was pouring. One of my Hungarian colleagues told me last year had been 40 degrees and the all area was full like now. Well, it doesn’t matter what’s the weather.

Itt két tűzijáték van. Este 9-kor, és éjfélkor. Az első kisebb, és azt mondják, a gyerekeknek szól, és csak a hídról lövik. Az éjféli a nagyobb attrakció. 8 különböző helyszínen történik végig a Harbour -ön. Hihetetlen nagy élmény volt. Mondanom sem kiesett egy időre minden a kezemből. A Supervisor pattogott, hogy „gyerünk tovább, készüljünk a desszertekkel”, de nem különösen érdekelt. Megfordultam, és nézem tovább (gondoltam nem tudsz annyit fizetni, hogy ezt nem nézzem végig). Sajnos a képek nem adják vissza, ehhez nem jó a gépem, hogy éjszaka fényképezzek, de talán láttátok otthon a híradóban. Ha lehetőségetek lesz rá valamikor, hogy megnézzétek, ne hagyjátok ki. Legjobb tűzijáték volt, amit eddig láttam.

There are two fireworks: at 9 o’clock and midnight. The first is smaller for children and only from the south pylon of Harbour Bridge. At midnight is the biggest and weel-known attraction. The fireworks were started from 8 spots across the Harbour. It was massive. The best, that I’ve seen eeeeeeever. I couldn’t do anything. I was just staying and being happy. Our supervisor was barking: “keep moving, keep moving”, but I wasn’t interested. I turned around and kept seeing the firework. (I though “you can’t paid as much as I don’t see that”). Unfortunately I couldn’t take good pictures, but it might be next year….lol. If you have possibility to be in Sydney at New Years Eve, do it. The best, ever.

25-én reggel már korábban keltünk. Már reggel 8-kor is elég meleg volt, de azért lassan alakult a karácsonyi hangulatom. Azt hiszem a karácsonyfa és a feldíszített asztal sokat segített.

In 25^th we woke up earlier. At 8 o o’clock was so hot, but my Christmas mood changed slowly. I reckon the Christmas tree and the decorated table helped so much.

Félnapos készülődés, amíg megérkezett mindenki. Annyi étel a volt (körözött, saláták, zöldséges lasagne, sajtok, különböző magvak, kuszkusz, nyársak), hogy mire az ünnepi sonkáig (ami itt naranccsal és jam-mel van sütve) eljutottunk már mindenki tele volt. Jó volt az még másnapra is. Persze a túlkészülés köszönhető volt az egyik itteni szokásnak. Ha vendégségbe mész ebédre, vacsorára, barbecue-ra, vagy bármire, mindig viszel magaddal ételt is. (Csak BYO - ként nevezik Bring Your Own = Hozd a sajátod)

We’d prepared half a day, while everyone arrived. There was too much food (Liptauer, salads, Vegetable lasagne, cheeses, nuts, couscous and roasted on the spit). While we started to have the Christmas ham, I was completely full. Of course, cause this was BYO lunch again.,

Kedves kis névkártya mindenkinek / Nice card for everyone

Steve, Bronwyn, Mamsi, Ben, Michelle, Jordan, Jess, Claudia, George, Margaret, Tibi 

Karácsonyi ebéd / Xmas lunch

Amikor támadnak a koalák / I was fought by koalas

Ajándékok / Gifts 

Saját készítésű Pavlova, és sajttorta / Home made Pavlova and cheesecake

A délutánt beszélgetéssel, és egy „don’t panic” nevű játékkal töltöttük. Hosszú nap volt, és nagyon jól éreztem magam. Sajnos karácsony másnapján elkezdett szakadni az eső, és meg sem állt 4 napon keresztül, úgyhogy 27-én visszajöttem Sydney-be. Féltem tőle, hogy a szilvesztert sem ússzuk meg eső nélkül, de szerencsére nem így történt. (persze ez a külön történet lesz, ami később következik)

In arvo we’re talking and playing some funny game, called „don’t panic”. That was such a long day, but I’d felt me great. Unfortunately it’d been raining since Boxing Day for 4 days, so I went back to Sydney on Sunday.

Mivel én lemaradtam a 24-ei „lakás karácsonyról”, ezért vasárnap ünnepeltünk egy kicsit mikor visszaértem Cessnock -ból. Köszöntöttük egymás pár kedves kis ajándékkal. Mivel tudtam, hogy szeretik, és lassan kiismerem a stílusukat, ezért bevállaltam egy merész dolgot, és karláncot vagy fülbevalót kaptak tőlem a lányok. Szerencsére eltaláltam, és tetszett nekik.

I’d dropped the “flatchristmas” at Christmas Eve, that’s why we’d celebrated, when I came back from Hunter Valley. We gave each other with some nice presents. I’ve known a bit their fashioned, so I took the liberty of buying some jewellery for them. Girls were presented with bracelet or earring. Fortunately they’ve liked that. 

Én is kaptam jó pár kedves apróságot. A lenti képem láthatjátok. Az egyik kedvenc csokim (eltalálták, pedig nem is mondtam nekik), egy jó kis alsónadrág (vicces felirattal), na és még valami………………..:)

I’ve got some nice gifts as well. You can see at bottom on the picture: once of my favourite chocolate (they’ve guessed, but I didn’t tell), good underwear with funny title, and anything else…………..

A karácsonyfánk, és az ajándékaim / Our Christmas tree, and my presents

Azt hiszem nem nagy meglepetés, ha azt mondom ez a karácsony teljesen más volt, mint amit eddig megszoktam. Nem csoda, hiszen az első volt, amit tengerentúlon nyári melegben töltöttem. Az ünnepek alatt nem voltam Sydney-ben. Elsőként elutaztam 4 napra Hunter Valley-be, és Cessnock-ba. 24-én kora hajnalban keltem 5 óra magasságában. A távolság nem olyan nagy csak 200 kilométer, de közlekedési szempontból nem egyszerű. Négy átszállással, busz-vonat-vonat-vonat-busz megoldással. Kicsit hosszú, de szeretem, mert szép a kilátás a tájakra, kengurukra. Ha elhagyod az óceán közelségét, akkor általában 5-6 fokkal mindig melegebb van. Ezt szerencsére vonatokról nem éreztem, sőt inkább fáztam rövidnadrágban, mert ezek a hülyék mindig túlságosan lehűtik az utasteret. Átszállásoknál aztán rendesen „pofán vert” a 40 fok.

Dél magasságában érkeztem meg Cessnock-ba. A karácsonyfa már megvolt persze. Itt az a szokás, hogy már 1 hónappal karácsony előtt fel van díszítve, és karácsig mindenki aláteszi az ajándékokat, amit csak 25-én kapsz meg, és bontasz ki. Itt a 24-e nincs ünnepelve, mint otthon. Azon a napon elmentünk a Hunter Valley Garden-be. Voltam már ott, de most az egészet feldíszítették karácsonyi fényekbe. Kocsival nincs messze, körülbelül fél óra.

I don’t reckon so it’s big surprise, if I’d say this xmas had been completely different ever. It’s not wonder that was the first, which I’d spent on summer and overseas. Actually I wasn’t in Sydney. Firstly I went to Hunter Valley and Cessnock for 4 days. In 24^th December I woke up bloody early at 5 o’clock to catch the bus. Cessnock isn’t far only 200 kilometres, but the traffic is terrible. I have to change four times, so bus-cityrail- cityrail- cityrail-bus. I know, a bit long, but beautiful. Just in case: view of the country, mountains and kangaroos as well. However, if you leave surround of the ocean, it’s getting hotter 5-6 degrees. Fortunately you can’t feel on the train, how is hot outside (thanks air-condition), but by changing you’re hitted by 40 degrees.

I arrived to Cessnock about lunchtime. The Christmas tree was already prepared. Everyone did one month before xmas in Australia, and you can put your present under the tree to Christmas. We’ve got our gifts just 25^th. The people don’t celebrate a Christmas Eve same as at home. On 24^th we went to the Hunter Valley Garden. It takes half an hour by car. I’ve been there before, but now was prepared with Christmas decorations.

Kellemes karácsonyi Ünnepeket / Merry Xmas

Best of Hunter Valley Garden 

Vacsora a kertben: Török Gozleme (esélytelen lefordítanom, fogalmam sincs mit jelent), sajttal, csirkehússal, spenótlevéllel töltött tészta / Dinner in the Garden: Turkish Gozleme, Pasta stuffed with cheese, chicken, spinach

Mivel a karácsonyt nem Sydneyben töltöttem, gondoltuk előtte levő nap még összefutunk Vikivel. December 23 Viktória, szóval egybe lehetett kötni egy kis névnapi kirándulással. Utólag is még egyszer Boldog névnapot. Kicsit viccesen jött ki a helyzet, mert végig eszembe volt, hogy köszöntsem, kivéve mikor találkoztunk. De a helyzeten jót nevettünk utólag, mert Neki is teljesen kiment a fejéből, hogy névnapja van. Valahogy mindig időzavarban vagyok itt. Akkor esett le mindkettőnknek, mikor az anyukájától megkapta a „köszöntő SMS- t”.

Szóval elutaztunk Palm Beach-re. Persze csak délután indultunk, mert nagyon meleg volt, és okultunk a múltkori Dee Why- i megégésből. Az út közel másfél óra volt otthonról. Sajnos elég nagy volt a forgalom, de légkondi mellett ki lehetett bírni. A fő cél egy világítótorony meglátogatása volt, amihez a buszmegállótól 30 perces parti séta, és egy órás „hegyi” séta választott el minket. Persze inkább nevezném dombnak, csak nekünk, síkvidéki embereknek tűnt hegynek.

Viki and me though, we’re meeting before Xmas eve, cause I hadn’t been at Christmas in Sydney. There is her “name day” 23rd December, so we could take a “namedaytour” as well. It was a funny situation, cause I was keeping in my mind her name day to wish, except when we met. I completely forgot it, but she as well. We came to realize that when she was texted by her mother.

Anyway, we went to Palm Beach. Just in case we started only on arvo, it was boiling, and we learned our last shame when we’re burnt in Dee Why. It took to long, one and half hour home to there, cause it was to big traffic, but fortunately, the air-condition was working. Our main goal was to go to Lighthouse. Actually we had two small setbacks, to walk half an hour on the beach and climb the hill across the bush.

Kilátás az öbölre félúton / View of the Bay at halfway

Én mondtam, hogy magasra kellett mászni / I told to had to climb bloody high

A csúcson, és pihenő a visszaúton. Persze megint tudtam egy rövidebb utat / On the top, and relax on the rock. Of course I known a sort cut again

Viki és virágja / Viki and her flowers

Sokat ejtőztünk a sziklákon, úgyhogy a naplemente is még az öbölnél ért minket, de ezért látványért megérte. Csak ne lettünk volna annyira éhesek, alig vártuk, hogy hazaérjünk / We’ve spent hours on the rock, so we could see the sunset by the Bay jet. That was so beady. It’d have been much better if we hadn’t been bloody hungry, so we’re looking forward to getting home

Kedves Barátaim, Család, Rokonok, Ismerősök, „Blogolvasóim” (egyszóval MINENKI),

Ebben az évben személyesen nem tudok, úgyhogy e rövid kis üzenettel kívánok Nektek az ausztrál nyárból:

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket, és sikerekben gazdag Boldog Új Évet!!!

Dear my Friends,

I wish you a

Merry Christmas, and a successfully happy New Year

Rendszeres olvasóimnak üzenem: Öt hónap ötven bejegyzés. Az átlag nem is rossz. Kitartást az olvasáshoz, még legalább hasonló mennyiséggel készülök a jövőben is. Bizony már túlléptem az ötödik hónapom itt Ausztráliában. Utazásomnak lassan a felénél leszek, szinte repült az idő, olyan mintha tegnap érkeztem volt.

Ez a hetem nagyon is mozgalmasra sikeredett. A szokásosnál több party és program volt, de nincs mit tenni erről szól a nyár. Ki kell használni a lehetőségeket. Szombat estére már nem terveztem semmit, délután gondoltam munka után lazítok otthon a TV előtt. Az ötlet gyorsan füstbement, mikor hazajött Caroline egy kis tálca sörrel, hogy hétvége van, nem lehet otthon maradni.

Az este otthon kezdődött. A sör gyorsan elfogyott ötünkre, úgyhogy előkerült a szekrényemből még egy üveg pezsgő is (véletlen volt otthon). Persze azért nem kis idő még a lányok elkészültek, én addig megnéztem „pár részt” a Jóbarátokból. Szerintem a várakozás megérte, a döntést rátok bízom.

Dear friends,

I’ve started to write my blog in English as well. I hope so you’ll enjoy better. Until this time you hadn’t read my stories just check the pictures to laugh. You know I’ve been here more than 5 months. That’s almost the half way. I’ll have been Australia so you can read many experiences about my life.

Anyway, this week’s been very busy: some program, more parties. But what could I do, I must enjoy the Aussie’s summer. Arvo after work I though I just gonna watch a TV. However my plan dropped off immediately when Caroline got home with a case of beer. Its Saturday com’on, you shouldn’t be at home.

We started the night at home. The beer was finished quickly, so I took one champagne from my wardrobe (Its coincidence to be there). Of course it took a loooong time, which needed the girls to prepare so I could watch some episode of my favourite TV series, Friends. Buy the way the result was amazing :)

Otthoni készülődés, iszogatás, de rossz dolgom van / At home: poor Tibi

Persze még útközben vettünk 2 üveg pezsgőt. Ha már buli van, akkor legyen igazi. Ilyenkor legalább lehet inni az utcán. Általában 200 dollár a büntetés ha nyílt területen iszol alkoholt.

Of course we bought more champagne to feel ourself better. Fortunately we can take a grog on the street at night and don’t have to paid 200 bucks to the copper 

Boldog Karácsony mindenkinek. Hiába nem lehet elfelejteni, ha már a buszok is fel vannak díszítve. /Merry Xmas to everyone. Impossible to forget, Xmas feeling wherever you are/

Azt hiszem, a következő képekhez nem kellene sok magyarázat. Az este folyamán sikerült 3 klubbot végigjárnunk, szóval elég mozgalmas volt. /I’m sure, I shouldn’t explain to much the following pictures. During the night we’re in 3 clubs/

Sose keverd a sört a pezsgőt vodkával és cigivel /do not mix the beer, champagne with vodka and cigarette/

Steyne bar, Shark bar, Shore bar

Ezen a héten ismét változott a lakáshelyzetem. Na jó most nem én költöztem. Monika hazalátogatott 6 hétre Szlovákiába, és mikor visszajön akkor már máshol fog lakni. Hárman maradtunk a lakásba, és így lakótárskeresésbe fogtunk. Sok időt nem vett igénybe. Egy helyett kettő is lett, úgyhogy most már 5-en vagyunk. Christine és Caroline Franciaországból érkeztek.

Üdvözlésként másnap, mivel nem dolgoztam (jah és végre eljutottam fodrászhoz), gondoltam megmutatom nekik a helyet merre is lakunk, kiültünk a kedvenc helyemre, és sziklamászás után ejtőztünk egy kicsi a beachen.

Este csatlakozott hozzánk Petra és Matt is, és elmentünk Manly-be. Egy közös éjszakába nyúló „welcome” party-ra. A másnap reggeli korán kelés annyira nem esett jól, de ki lehetett bírni

Az elmúlt 4 hétben eléggé tele lettem munkával. Gondolom ez az e-mail-jeimen is feltűnt, mert elég nagy fáziskéséssel tudtam csak válaszolni a levelekre. A meleg ellenére a karácsonyi őrület itt is megvan, habár nekem a karácsonyi feeling nem jött át teljesen. Nyári melegben még nem ünnepeltem, de egyszer mindent ki kell próbálni. Mondjuk valakinek meg a téli karácsony a fura. Egyik brazil csoporttársammal beszélgettünk erről. Az „én még sosem láttam havat” mondata elég hihetetlen volt, de hát ilyen is van

Azért az ünneplés itt sem marad el, már jó ideje karácsonyi lázban ég a város (sajnos az „ég” néhány részre szó szerint igaz, mert Sydney nyugati részein bozóttüzek vannak már). Na de inkább karácsonyozzunk. A hülyeségnek itt sincs határa, csak nézzétek a képeket.

Egy pár szóban magamról. Az első képen éppen munka előtt vagyok az rendezvény teremnél. Kicsit korábban érkeztünk, mert előtte dolgoztunk egy másik helyen, úgyhogy kezdésig volt egy óránk pihenni a parkban. A második képen egy kedves „otthoni barátom” képe van. Facebook-osok már ismerik a „fali üzenetekből”, és kaptam az oltásokat a következő kiírásom miatt: „Életérzés: Meleg van, sétálsz haza a beachről, valami piszkálja a lábad, odanézel és egy kib……tt nagy PÓK. Azt hiszem megnyertem a helyből távolugrás rekordját”. Na most képen is láthatjátok a kicsikémet. Nagy melegek után, ha lehűlik egy kicsit a levegő, akkor szeretnek a lakások fele orientálódni. Aranyszabály, hogy gyorsan képet kell róla csinálni, mert ha megcsípne, akkor gyorsan tudják orvosolni, de ez megint csak egy Huntsman volt, ami nem veszélyes.

Csütörtökön csak estére mentem dolgozni. Még előző nap megbeszéltük Vikivel, hogy összefutunk délelőtt, mert ki kellett nyomtatni pár dolgot a könyvtárban, ami 10- kor nyit (utána meg posta, bevásárlás…..stb, csak a szokásos hétköznapi dolgok. Szerencsére sikerült rövidre zárni a dolgot, és ebédre végeztünk is. Mivel volt még időnk, sok kedvünk nem volt hazamenni, ja és jó meleg is volt (bár ez most nyáron nem meglepő, lassan egy hónapja nem láttam esőt), gondoltunk meg leugrunk a beachre egy kicsit. Vízbe nem volt kedvünk menni, úgyhogy inkább megmásztuk a part melletti sziklákat.

Akkor nézzük hova is megyünk

Magasban a sziklák tetején, persze alattunk a „nagy semmi”. Azt hiszem néha túl bátrak voltunk, és nagyon is kimerészkedtünk a szélére. De az élmény feledhetetlen. Imádok erre sétálni, olyan mintha megállna az idő. Minden gondod elfelejted, és csak élvezed a táj nyugodtságát.

Kicsit távolabb találtunk egy másik jó helyet. Az 1 méter széles szikla peremén, ahova lemásztam kb. 50 méteres magasságban (hát ööööööööö, egy kicsit féltem), Viki inkább maradt a tetején nem vállalta be, lehet nekem sem kellett volna, de ezekért a képekért, és látványért megérte

Szuper nap volt, és semmi kedvem nem volt hazaindulni, de sajnos készülnöm kellett munkába. Később kiderült ez volt a mázlink. Sajnos elkövettük a legnagyobb hibát, amire eddig mindig figyeltünk. Dél és kettő között voltunk kint. A szél miatt nem éreztük, hogy mennyire meleg van, és a 30-as faktorú krém ellenére is megégtünk. Este nem kicsit volt melegem munka közben folyt rólam a víz, mindenki ezzel fogadott, „I see you’ve been on the beach”. Aztán mikor láttam magam a tükörben akkor leesett a dolog. Elmehettem volna paprika reklámnak is. Én mondjuk szerencsésebb voltam, mert másnapra bebarnultam, de Vikinek fehér bőre van, és ki sem mozdult a következő 2 nap otthonról olyan „viccesen piros” volt, sőt még vasárnap is vörös volt, és foszlott a bőr az egész arcán, mikor barbecue-ztunk. Azt hiszem legközelebb maradunk a szokásos 3 óra utáni túráknál.